Az Aktuális és Eljövendő Művészgenerációkért Alapítvány, a Magyar Galériások és Intézmények Világszövetsége, A Tűzzel Oltó és Őzsimító Hagyományörző Csoport és Borsos Lőrinc közös projektje

Pr!


dOCUMENTA (13)!!!

Radios of Tamas St. Turba / St. Turba Tamás rádiói

The pavilon of Attila Csörgő / Csörgő Attila pavilonja

Ghost Keeping by István Csákány / Csákány István faragott varrodája

It is a very rare thing, that there are hungarian artists in the dOCUMENTA fine arts supershow in Kassel. Now there are three of them exhibiting, and also others, who gave their writings attached to the show. So this way we would like to give our respect to the artists: Tamas St. Turba, Attila CsörgőIstván Csákány, and to everyone who helped them!

http://d13.documenta.de/#welcome/

Igazi ritkaság az ötévente megrendezett Kasseli magasművészeti szuperparádén a magyar résztvétel. Most egyszerre három kiállítónk is van (és még többen, akik írásukkal nemesítették az eseményt). Ezúton küldjük respectünket a művészeknek: St. Turba Tamásnak, Csörgő Attilának és Csákány Istvánnak, valamint mindazoknak, akik támogatták a megvalósulást!

http://www.acax.hu/hirek/magyar_reszvetel_a_documenta13-n.595.html
http://nol.hu/kult/20120711-egy_petomihalyfai_varroda_lathatatlan_munkasai

Berlin: Buddy Bear vs Jug / maci vs köcsög!

Embassy of USA / Amerikai Nagykövetség:
The emblem Bear of Berlin mixed with the Statue of Liberty + Rainbow flag + giga paintings by Sol Levitt
Berlin jelképmedvéje összeolvadva a Szabadságszoborral + melegzászló + Sol Levitt giga festményei

VS


Embassy of Hungary / Magyar Nagykövetség:
The biggest flag of all of the Embassies + Herendi
A legnagyobb lobogó az összes nagykövetség közül + Herendi

Nicola Trezzi / Flash Art International / FKSE, Studio Gallery, Budapest!


video by inexhibition

Világhírű kortárs magyar képzőművészt?
Flash Art a Stúdióban

Nicola Trezzi, a Flash Art International olasz szerkesztője pár napot Budapesten
tölt, a magyar Flash Art megjelenésének apropójából. A hazai kiadás
főszerkesztője, Rieder Gábor arról kérdezi a New York-i központban dolgozó
kollégáját, hogy milyen esélye van a magyar kortárs művészet új nemzedékének
a régóta vágyott nemzetközi siker elérésére.
Nicola Trezzi, a Prágai Biennále kurátora, a régió alapos ismerője így nyilatkozott
a magyar Flash Artban hamarosan megjelenő interjújában: „Nagyon optimista
vagyok a magyar színtérrel kapcsolatban. Nem látok a jövőbe, de a
szkeptikusoknak azt tudom mondani: nézzétek meg a sikeres szomszédaitokat.
Ki jobban sikeres (lásd: Lengyelország vagy Románia), ki valamivel kevésbé
(lásd: Csehország). Tényleg azt gondolom, hogy Magyarország lesz a következő.
Mintha a vihar előtti csendet érezném itt.” A kötetlen, angol nyelvű beszélgetésen
kivesézhetjük ennek a meglehetősen optimista állításnak a realitásait.

A beszélgetés nyelve: angol
A helyszínen kedvezményes áron lehet előfizetni a január végén megjelenő magyar
Flash Art folyóiratra.

Időpont: 2012. január 24., 19 óra
Helyszín: Stúdió Galéria, 1077 Budapest, Rottenbiller u. 35.

New Delhi / Új Delhi!

Description of the project:

Let there be a world famous Hungarian contemporary artist!
A project by Lőrinc Borsos

Given the small size and the isolated state of the Hungarian art scene and market, even the possibilities of one single artist are limited, unless they don’t start looking for a place for themselves considering international contexts. And if they do this, they’ll soon realize that the presence of Hungarian art – especially the contemporary kind – is so marginal, as if it would not exist at all. This is so in spite of the fact that artists in our country are not more in need of talent than representants of other, more successful nations. This phenomenon has given place to debates in professional circles for decades: the actors of the profession (artists, curators, theoreticians, maecenas’, leaders of institutions, etc). are pointing fingers at each other in a seemingly endless chain.

Being fine artists, with this project we are trying to establish a connection between the Hungarian and the international scene, and, symbolically, also between these factions, in order to make a step forward. Within the framework of the project we are visiting foreign cultural institutions and involve them in different actions. One of these actions is to send them a black flag wearing our slogan as our present and ask them to fly it on their institution and photograph it for us.

Aside from similar actions, materialized works of art that textually carry the „Let there be a world famous Hungarian contemporary artist!” slogan either in their title or on their surface also belong to the project.

The first piece, made in 2010, was a wooden silhouette of Hungary, of the size of 2x1,5m, covered in tinsel, that made it into the collection of the Dunaújváros Institute of Contemporary Art. This was followed by the public reading of the manifesto called „What a world famous Hungarian contemporary artist should be like” at the Artfair event of Műcsarnok art hall. In 2011 more works of art were created, among them a golden baton, carrying our slogan, which we presented to the director in charge of the Tallinn Hungarian Institute. After waving our Estonian-Hungarian language printed flag at the main square of the city, we flew it on the Institute during the course of our exhibition. The French-Hungarian version of this flag was sent to the Paris Hungarian Institute, and in 2011, the Delhi Hungarian Center for Information and Culture, was sent the English-Hungarian version.
Hereby we indeed thank the institutions for expressing their acceptance and collaboration.

---


Az FKSE tagjainak fimjeiből is válógató, Experiments with the Magyars: Associations of Identity across Geographies című, 2012. január 24-én, Indiában nyíló kiállításhoz kapcsolódóan küldtünk egy angol-magyar zászlót a Delhii Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központnak. Dokumentáció hamarosan. Addig is itt egy rövid fogalmazás a projektről, amit az intézet kért:

Világhírű Kortárs Magyar Képzőművészt!
Borsos Lőrinc projektje

A magyar képzőművészeti szcéna és piac kis mérete és elszigetelt volta miatt egy alkotó lehetőségei is korlátozottak, hacsak nem kezd el nemzetközi összefüggésekben gondolkozva teret keresni magának. Ha pedig ezt elkezdi, hamar be kell látnia, hogy a nemzetközi mezőnyben a magyar képzőművészet -és főleg a kortárs- jelenléte annyira csekély, mintha nem is létezne. Mindez annak ellenére van így, hogy országunk művészei nem szűkölködnek jobban tehetségben, mint az ebben sikeresebb, más nemzetek képviselői. Ez a jelenség több évtizede képez vitát szakmai körökben: a szakma szereplői (alkotók, kurátorok, teoretikusok, mecénások, intézményvezetők stb.) mutogatnak egymásra soha véget nem érni látszó láncolatban.

Képzőművészként próbálunk a projekttel ezen táborok, illetve a magyar és külföldi szcéna között szimbolikusan kapcsolatot teremteni az előremozdulás érdekében. Ennek keretében felkeressük a külföldi-magyar kulturális intézeteket és bevonjuk őket különböző akciókba. Egyike ezeknek, amikor azt kérjük tőlük, hogy a számukra eljuttatott ajándékunkat -ami egy a szlogenünket magán viselő, fekete zászló- tűzzék ki intézményükre és fotózzák le nekünk.

Ilyen és ehhez hasonló akciókon kívül tartoznak még a projekthez tárgyiasult képzőművészeti alkotások is, melyeknél a címükben, vagy a felületükön, mint reklámhordozón jelenik meg textuálisan a "Világhírű Kortárs Magyar Képzőművészt!" szlogen. 
Az első, 2010-ben készített darab egy 2x1,5 m-es fa alapon, aranyfüsttel borított Magyarország sziluett volt, ami a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet gyüjteményébe került. Ezt követte a "Milyen legyen a világhírű kortárs magyar képzőművész?" című manifesztum felolvasása a Műcsarnok Artfair elnevezésű rendezvényén, Budapesten. 2011-ben további műalkotások készültek, többek között egy a szlogenünket magán hordozó, arany színű stafétabot, melyet a mindenkori Tallinni Magyar Intézet igazgatójának ajándékoztunk. Miután meglengettük a város főterén az észt-magyar szövegezésű zászlónkat, ki is tűztük az intézményre, amig a kiállításunk tartott. Ennek a zászlónak a francia-magyar változatát juttattuk el a Párizsi Magyar Intézet részére, 2012-ben pedig a Delhii Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ kapott egyet, angol-magyar nyelven. Ezúton is köszönjük az intézmények befogadó és együttműködő szándékát!

FKSE!


Foto: Marko Rodics